Hell Miksa és Sajnovics János

A 17. és 18. században európai tudósok már többször feltették a kérdést, hogy a magyarok különleges nyelvének vajon van-e valami köze Észak-Európa szintén rejtélyesnek tűnő nem germán nyelveihez. Már az 1660-as években Martin(us) Fogel(ius), a tudós hamburgi orvos szisztematikusan összehasonlította a finn és a magyar nyelv szerkezetét. Sajnos az ő munkája megrendelőjének olaszországi levéltárában maradt, és csak a 19. század végén fedezték fel újra.

1769-ben Dánia és Norvégia királyának meghívására több külföldi tudós Vardø szigetén, a Jeges-tenger partján figyelhette meg a Vénusz bolygó átvonulását a napkorong előtt. A meghívást Hell Miksa (Maximilian Hell, 1720–1792), a bécsi csillagvizsgáló vezetője is megkapta. A magyarországi (selmecbányai) születésű Hell jól ismerte a magyar nyelv eredetéről szóló vitákat, és magával vitte Sajnovics János magyar kollégáját, akit arra ösztönzött, hogy a csillagászati kutatások mellett foglalkozzon a számi nyelvvel is és hasonlítsa össze a magyarral.

Sajnovics nyelvészeti kutatásainak eredményeit 1770-ben tette közzé, Demonstratio idioma Ungarorum et Lapponum idem esse címmel. A többi már történelem.